Raana Raas: Csodaidők 4. – Hazatérők

Sajnos mostanra meguntam a történetet. Pedig nem volt rosszabbul megírva mint az előző részek és történt is benne sok minden (kicsit sok is volt szerintem az utolsó pár tucat oldal fordulata), de valahogy annak ellenére, hogy végre lett volna időm olvasni kedvem nem volt hozzá. Naponta többször nekifogtam és nem is okozott szenvedést, de lekötni sem tudott. Igazából örülök, hogy most nincs több folytatás és remélem, hogy ha mégis lesz akkor az majd később nálam is nagyobbat fog szólni mint ez a rész.

A teljes sorozattal kapcsoltaban pedig úgy érzem, hogy ha 12-13 évesen olvastam volna mint először az Alapítvány trilógiát vagy az Ender sorozat első köteteit, akkor imádtam volna és kedvencként emlékeznék rá. Ha 25 évesen kerül a kezembe akkor is nagyon tetszett volna, de így 36 évesen csak simán tetszett és a vége felé már nem is annyira. Persze ez nem azt jelenti, hogy gyerekeknek való csak azt, hogy az én ízlésem változott. A nemrég elolvasott Alapitvány előtt sem tetszett és az Ender sorozatot is föladtam pár éve az egyik rész közepén. A szerzői munka és a megalkotott világ előtt pedig le a kalappal. Ha szerencsésebb a szerző simán lehetett volna belőle Harry Potter féle mánia világszerte.

2.5/4