Brandon Hackett: Isten gépei

Azt hiszem hiba volt Szabó Magda után nekikezdeni ennek, mert az egyszerű nyelvezete kifejezetten gyerekesnek tűnt, ezért kb. 40 oldal után pihentettem egy kicsit és olvastam valami mást. Mikor visszatértem azt hittem jobban fog csúszni, mert a kitalált világ érdekelt, de volt egy halom dolog ami zavart. Egyrészt úgy éreztem, hogy túl nagyot akar meríteni a szerző. Például nem tudom mi értelme volt oldalanként leírni, hogy ki milyen nyelvek keverékén beszél mikor már az elején tisztázta, hogy valami fordítószerkezet miatt úgyis mindenki mindent ért. Másodrészt a mai (tegnapi) ismert emberek szerepeltetése más környezetben engem zavart. Jobb lett volna Bill Gates, Sergey Brin és a többiek helyett inkább kitalált személyeket szerepeltetni. Harmadrészt (és ez zavart leginkább) a szöveg stílusa még mindig egy nagy fantáziájú tinédzser próbálkozására emlékeztetett. Emelett ráadásul a történet is egyre kevésbé érdekelt, így kb. a negyedénél fégképp feladtam.

2/4

Dennis Lehane: Sötétség, fogd meg a kezem

Az első és a harmadik részhez hasonlóan ez is nagyon olvasmányos volt és ugyan az erőszakos jelenetek néha közeljutottak hozzá, hogy elvegyék a kedvem az olvasástól, de valahogy (valószínűleg a stílus miatt) mindig a még befogadható kategóriában maradtak. A sorozat első kötete nagy kedvencem lett, ez pedig valahol ott helyezkedik el nálam, ahol a harmadik: Nagyon jó, de nem kedvenc. Az biztos, hogy Lehane többi regényét is el fogom olvani, még azokat is amiknek már láttam a filmadaptációját.

3.5/4

Bálint Ágnes: Az elvarázsolt egérkisasszony

Ezt is esténként olvastam fel Ádámnak és nem lett egyikünk kedvence sem.

2.5/4

Szabó Magda: Az ajtó

Az Ókút volt az első Szabó Magda könyv amit olvastam és azt is évekkel ezelőtt. Már akkor is rötgön kedvenccé vált és azóta talán méginkább megszépítette az idő ami miatt ugyanezt vártam a szerző többi regényétől is. A Tündér Lalát szintén nagyon szerettem, Az ajtót pedig évek óta halogattam, mert mindenhol annyira dícsérték, hogy egyrészt nem akartam 1000 részletben olvani másrészt úgy gondoltam akkor kezdek neki amikor biztosra akarok menni.

Sajnos túl nagyok voltak az elvárásaim és így kicsit csalódtam. Tetszett a regény és Szabó Magda stílusa csodálatos, de ez most mégsem volt kedvenc. Leginkább az zavart, hogy egyrészt valós történethez képest nekem sok volt "csak most az egyszer", "soha ennyire" típusú részlet, másrészt a szerző nagyon alárendelte magát a főszereplőnek, akinek mindig mindenben igaza kellett, hogy legyen és messze mindenki fölött állt erkölcsben és értelemben is. Persze érthető mindkét dolog, de nálam levett az olvasás élményéből.

3-3.5/4