A jelenben levő részek nem annyira találtak meg, azoknál néha kicsit erőltetettnek éreztem a nyelvezetet ("szal"), de azért nem fulladt az sem unalomba. A múltban játszódó részek sokkal erősebbek. Persze csak arról töményen olvasni valószínűleg nagyon fájdalmas lett volna (a végén a különböző sorsok rövid leírása így is eléggé megviseli az olvasót). A 2 idősík összekötése nagyon jó ötlet és jól is sikerült. Olvasás közben (a jelenben játszódó részeknél) volt olyan érzésem néha, hogy ez a regény nem sikerült nagyon erősre, de a vége felé ez is elmúlt.
Tudom, hogy Vámos szeret mindenféle nyelvi játékokat belevinni a regényeibe, de a tagolatlan párbeszédek számomra zavaróak voltak.
Az pedig, hogy itt lakom a szomszédban és számtalanszor jártam a főbb helyszíneken egyrészt adott egy kis pluszt, de ugyanakkor ki is zökkentett néha.
3/4
