Legalább fél év eltelt mióta ezt felolvastam esténként ezért nem emlékszem milyen élmény volt, de az tudom, hogy rendben volt.
3/4
Legalább fél év eltelt mióta ezt felolvastam esténként ezért nem emlékszem milyen élmény volt, de az tudom, hogy rendben volt.
3/4
Kedvelem Bradbury írásait. Nem nyűgöznek le nagyon, de mindig kellemes élményt nyújt. A témáján kívűl nem tudom miért pont a Fahrenheit lett ennyire felkapott, de egyáltalán nem volt csalódás. A többi történet is tetszett, talán a Tűz és jég volt a kedvencem közülük
3.5/4
Ezúttal is hozta a szerző a szokásos megbízható színvonalat. Semmi extra élmény, de azért jó volt felolvasni esténként.
3.5/4
Eleinte nem igazán élveztem felolvasni és úgy is éreztem korai egy 9 évesnek, de nem bánom (és ő sem bánta), hogy nem hagytuk félbe. Nem került be a kedvencek közé (sőt igazából elég messze is van tőlük), de azért rendben volt.
2.5/4
Igazán nem akartam félbehagyni, de nagyon nem haladtam vele. 3 hónap alatt a feléig jutottam és itt feladtam. Pedig nem volt nehéz olvasni, de be kellett látnom hogy engem ez nem érdekel. Sokszor nekifutottam és nem volt vele semmi problémám, de egyáltalán nem kapott el. 20 évesen valószínűleg hamar végigolvastam volna, most viszont igazán pocsékolás lett volna mégtöbb időt rászánni.
2.5/4
Elég nehezen indult számomra ez a szöveggyűjtemény. Az elején hosszasan tárgyalta mekkora zseni mindenki a családjában és habár szeretem a családregényeket meg úgy általában a felmenők történeteit, ez a rész egyáltalán nem kötött le és nagyon reméltem hogy nem lesz végig ilyen. Utána a szöveggyűjtemény jellegből adódóan volt ami kevésbé tetszett és volt ami jobban, sőt akadtak mondatok amik nagyon betaláltak, de nem tudott hozzám túl közel kerülni ez a "regény". Van néhány nagy kedvencem Vonnegut-tól, de most kicsi félek újra elővenni őket. Szerencsére akad jópár írása amiket még nem olvastam, lesz mivel próbálkozni.
2.5/4