Rick Riordan: A titán átka

Kicsit talán fakóbb mint az első 2 kötet, de lehet hogy csak azért mert kezdem megszokni vagy mert túl nagy szüneteket kellett tartanom közben.

3/4

Paul Auster: Timbuktu

A stílus és egyes részek most is nagyon tetszettek, de sajnos Csonti úr története nem annyira kötött le, könnyen ki tudtam hagyni pár napot anélkül, hogy erős késztetést éreztem volna a folytatásra. Azért jó volt olvasni, csak ezúttal semmi különleges élményt nem nyújtott.

3/4

Guillaume Musso: Central Park

Gyengén megírt, sok helyen erőltetett történet ami helyenként az erőszakosságával és a végén érkező "nagy fordulatokkal" próbál érdekesebb lenni, de nem sikerül. 

2/4

Rick Riordan: A szörnyek tengere

Akárcsak az első kötetet, ezt is nagy élvezete volt felolvasni.

3.5/4

Benedek Ágota: Rumbarumbamm

Nem volt szerencsés döntése, hogy a szerző második kötete után olvastam ezt. Az sokkal komolyabb, de egyben szórakoztatóbb is volt. Nem rossz ez sem, de olyan nagyon nem kötött le. Elég hosszú szüneteket tartottam olvasás közben és nem éreztem a folytatás hiányát.

2.5/4

Rick Riordan: A Villámtolvaj

Nagyon jól megírt, könnyen olvasható történet és jó alkalom arra, hogy az embernek eszébe jussanak a mitológiai szereplők és történetek.

3.5/4

Méhes György: Öcsi naplója

Az előző két kötet után reméltem, de nem nagyon bíztam benne, hogy ez tetszeni fog. Szerencsére visszatért az első 2 regény könnyedsége. Élveztem a fő történetet, az Öcsihez egyáltalán nem kapcsolódó kisebb történetet és a végre beillesztett apróságokat is.

3.5/4

Méhes György: Kilenc ​vesszőparipa

Sajnos ez se ért a közelébe se az első 2 kötetnek. Ha ilyen lett volna az első, akkor tuti nem olvasom el a többit. Ezzel együtt a sok tájleírás felkeltette az érdeklődésemet pár hely iránt amiknek utána fogok nézni.

2/4

Benedek Ágota: Állva ​maszturbálok

Kicsit tartottam tőle, hogy közönséges lesz és eleinte fel is bukkant itt-ott a címre utaló és feleslegesnek tűnő stílus, de ez hamar elmúlt. A nagyon komoly témák ellenére helyenként nagyon vicces (én remekül szórakoztam a kiszólásokon) és olvasmányos kötet. Valószínűleg hosszú távon sokat fog kopni az érthetősége mert rengeteg olyan név/esemény szerepel benne ami már nem lesz az olvasók fejében 15-20 év múlva.

Feltétlenül elolvasom a szerző másik 2 kötetét is.

3/4

Méhes György: Leleplezem a családomat

Sajnos ez már nem volt annyira szórakoztató mint az első 2 kötet. Sokkal keserűbb, és bár ugyanaz a stílus, mégis sokkal kevésbé könnyed, inkább panaszos a hangvétele.

2.5/4

Matt Haig:: Karácsony ​apó és a csokitojás

Ez a rész már nem hatott olyan frissen mint az első, de szerencsére a színvonal nem csökkent. Jó volt ezt is olvasni.

3.5

Méhes György: Tatárok ​a tengeren

Akárcsak az első kötet, ez sem kopott semmit az elmúlt 6 évben. Milánnak is tetszett.

4/4

Méhes György: Micsoda társaság!

6 éve Ádámnak, most pedig Milánnak olvastam fel és másodszorra is nagyon szórakoztató volt.

3.5/4

Tóth Krisztina: A majom szeme

Sajnos nem a legjobbkor olvastam ezt a regényt ami sokat elvett az élményből, mint ahogy az is, hogy nagyon sok darabban, néha többnapnyi kihagyással jutottam csak hozzá. Ezzel együtt is úgy gondolom egy jól megírt történet, bár kicsit mintha félbemaradt volna. Fogok még mást is olvasni a szerzőtől.

2.5/4

Rick Riordan: A Csontlabirintus (A 39 kulcs 1.)

Valószínűleg tiniként sokkal jobban élveztem volna, így felnőtt fejjel azonban már időnként zavartak a következetlenségek és azok a viselkedések amik nem igazán illettek össze a szereplők korával. Nem rossz egyáltalán és meg is értem a sikerét, de engem nem nyűgözött le. Azért elolvasom még a következő részt is ha már kikölcsönöztem.

2.5/4

Cressida Cowell: Az erre-arra járat

A Hajdan varázslói köteteinél lényegesen gyengébb, de az Így neveld sorozatnál talán hangyányival érdekesebb történet. Kicsit rutinnak tűnik és néhol túl is van tömve nem igazán részletezett szereplőkkel, de azért szívesen olvasnám fel a második kötetet most rögtön ha már megjelent volna magyarul.

3/4

Silvana De Mari: Az utolsó ork

Erre a kötetre már minden játékosság eltűnt a sorozatból. Párszáz oldalon keresztül csak a háború, a veszteségek és a reménytelenségben újra-újra feltámadó remény leírása, ráadásul elég sok önismétléssel. Ha nem lett volna az előző 3 rész, akkor aligha olvastam volna végig. Vannak benne értékes gondolatok, de nagyon sötét és túl repetitív. 

2/4