Gyermekkoromban (és később is) teljesen kimaradt nekem Verne. Attól tartottam poros lesz, de nagyon kellemesen csalódtam. Végig lekötött és szórakoztatott.
3.5/4
Gyermekkoromban (és később is) teljesen kimaradt nekem Verne. Attól tartottam poros lesz, de nagyon kellemesen csalódtam. Végig lekötött és szórakoztatott.
3.5/4
Az első pillanattól újra beszippantott ez a világ és sokáig vitt is a lendület, de a vége felé kicsit alábbhagyott a lelkesedésem. Ingrid és Henrik hirtelen kötődését nem igazán tudtam átélni és a Mysenben játszódó rész is kicsit hirtelen lezártnak tűnt, bár mindkettő nagyon fontos volt a történet szempontjából és így utólag már kevésbé lóg ki. Lehet, hogy csak az zavart, hogy közeledik a regény vége. Nagyon szeretném, hogy mihamarabb elkészüljön a 4. rész fordítása.
3.5/4
Eleinte Aszaf története jobban érdekelt mint Tamaré, sokkal inkább együtt tudtam érezni vele, de kb onnantól, hogy Tamar bekerült az "intézetbe" már mindkét szál nagyon lekötött. Ugyan volt benne kegyetlen valóság bőven, de örültem, hogy nem ment el totális reménytelen brutalitásba. A happy end meglepett, de most jól esett.
3.5/4
Fura kettősség volt bennem végig olvasás közben. Egyrészt nem tudott beszippantani sem a stílus, sem a történetek, másrészt szívesen olvastam és nem unatkoztam közben.
2.5/4
Akár csak az első novellás kötete Mécs Annának ez is nagyon betalált nálam. Simán le tudtam volna darálni egyben az egészet, úgy kellett visszafognom magam, hogy nem habzsoljam be, csak mint valami bonbonokat egyesével fogyasszam, hogy minél tovább tartson. Az utolsó 2 novella nem működött nálam annyira, de a többi szuper volt. Remélem lesz még sok sok kötete a szerzőnek.
4/4
Amíg az első kötetben többnyire a természettel küzd egy szó panasz nélkül a kőkemény család, addig itt a háború borzalmai okoznak sokkal nagyobb és kilátástalanabb helyzeteket. Nagyon jól van felépítve ahogy Ingridnek lassan visszajönnek a kiesett események és a szereplők annyira emberiek, hogy a mindenféle látványos írói trükk nélkül is teljesen magába szívott a regény. (Szerencsére otthon értem a Nelvy-vel kapcsolatos hirtelen eseményhez, mert az totál letaglózott és nagyon furán nézett volna ki, ha egyszer csak megállok az utcán és hosszan bambulok magam elé.)
Azt nem igazán értem miért hozott vissza (és be) annyi szereplőt a végére a szerző. Valószínűleg az már a folytatást készíti elő.
4/4
Én itt már kicsit kezdtem elveszteni az érdeklődésemet és egyre inkább a "most már nem hagyom félbe" érzés miatt vettem elő újra meg újra. A stílus még mindig szórakoztató, de nekem ennyi most elég volt. (Aztán simán lehet, hogy még visszatérek később.)
2.5/4