Eleinte Aszaf története jobban érdekelt mint Tamaré, sokkal inkább együtt tudtam érezni vele, de kb onnantól, hogy Tamar bekerült az "intézetbe" már mindkét szál nagyon lekötött. Ugyan volt benne kegyetlen valóság bőven, de örültem, hogy nem ment el totális reménytelen brutalitásba. A happy end meglepett, de most jól esett.
3.5/4
No comments:
Post a Comment