Eddig Ishigurotól csak az Árva korunkban-t olvastam ami kb. a 2/3-áig nagyon tetszett, de a vége felé már nem fogott meg annyira. A Ne engedj el első 2-3 fejezetéről Orson Scott Card-tól az Enders Game és Vámostól a Zenga zének ugrott be. Azokat is imádtam, de ott is az zavart egy kicsit, hogy túl kis gyerekeknek túl felnőttes gondolkodása volt. Ezúttal azonban az első pár fejezet után (ahogy a szereplők is egyre idősebbek lettek) elmúlt ez az érzésem. A végéig nagyon élveztem a regényt és ugyan nem teszem a feltétlenül újraolvasandók közé, de azért nagyon közel van azokhoz és tuti beszerzek Ishigurotól amit csak tudok.
3.5/4
No comments:
Post a Comment