Ian McEwan: Vágy és vezeklés

Tetszett a regény és annak ellenére, hogy nem ragadott magával annyira a szerző stílusa mint mondjuk Vámos Miklós vagy Isabel Allende, sőt kb. az első harmada után történt az első olyan dolog amire McEwan-tól számítottam (és gyakorlatilag ez volt az egyetlen ilyen) eszembe se jutott, hogy félbehagyjam. Szerintem egy kicsit ugyan túl van értékelve és a korábban olvasott Amszterdam vagy Idegenben sokkal jobban meg is lepett, de azért azt nem mondanám, hogy rossz volt. McEwan továbbra is érdekel.

3/4