Kettős élményem volt ezzel a regénnyel kapcsolatban. Túlnyomó része lekötött, szívesen olvastam a szerző részletes, de mégsem unalmas leírását teljesen hétköznapi dolgokról és a szereplők története is érdekelt. Azokat kicsit sajnálom is, hogy félbemaradtak. (Egyedül Jostein idegesített annyira, hogy nem szívesen olvastam.) Ugyanakkor Egil istenes okoskodásai és Jostein haldoklása annyira véletlenszerű ezoterikus BS volt számomra, hogy azokkal a részekkel nehezen haladtam. Nem hiszem, hogy én nem értem, szerintem teljes kamu. Szerencsére ebből volt kevesebb. Nem lettem Knausgard rajongó, de azért lehet, hogy majd nekimegyek a Harcom egyik kötetének.
Ami pedig ezt a regényt körülvevő rajongást illeti, gyanítom (noha nem szeretnék senkit sem megbántani vagy a véleményét megkérdőjelezni), hogy van benne egy elég nagy adag sznobság is.
3/4
No comments:
Post a Comment