Magamtól biztos nem választottam volna ezt a regényt, de mivel nyaralás közben a Kafka végére értem és csak ez volt a közelben kényszerhelyzet állt elő.
Örülök, hogy azt a kort amiben ez játszódik még gyerekként éltem meg és igazán nem éreztem abból semmit amit most utólag látok. Eleinte az is felmerült bennem, hogy ha nem tudnám, hogy ki és mikor írta akkor még valami beteg paródiának is tűnhetne.
Az első pár tucat oldalnál még gondolkodtam, hogy félbehagyjam, de aztán egyre kiváncsibb lettem a végére, ami így utólag végiggondolva egyáltalán nem volt meglepő, de (megintcsak) ha nem tudnám, hogy ki és mikor írta akkor teljesen mást gondolnék. Sokat levont az élményből, hogy helyenként a párbeszédek nagyon természetellenesen hatottak. A másik dolog ami nagyon zavart (noha arról vannak emlékeim, hogy ez nagyon jól tükrözte a valóságot), hogy minden szereplő éjjel nappal dohányott és alkoholizált. Még a sebész főorvos is 2 műtét között, és mindez valami visszataszító természetességgel zajlott.
Végülis nem bántam meg, hogy belekezdtem, de nem valószínű, hogy újra fogok próbálkozni Berkesivel, ha van más választásom.
A 2.5-es értékelés pedig nagyjából folyamatosan fent állt szemben a legutóbbi Kafkával ami kb. 3.5-ről küzdötte le magát ide.
2.5/4
No comments:
Post a Comment