Az idei év csalódása az Acél mellett Niffenegger és valamennyire Dragomán volt. Mindegyiktől túl sokat vártam, de csak egyedül Avallone regényét nem voltam hajlandó végigolvasni. Azt is megerősítette bennem ez az év, hogy nem szabad sorozatokat egyben olvasnom. Ragde trilógiája egyre vesztett az értékéből ahogy haladtam vele, Scalzinál pedig a Szellemhadtest ugyan még jobban tetszett mint az első kötet, de a harmadik már lebeszélt róla, hogy megvásároljam a folytatást. A másik nagy tanulsága ennek az évnek (amit már szintén tapasztaltam korábban), hogy a fiatal felnőtteknek szóló darabokkal nem szabad próbálkoznom. Biztos akad köztük ami tetszene, de többnyire csak csalódást okoznak.
A pozitív élményeket gyarapította Donald James, Kosztolányi Dezső, Tóth Szabolcs és egy jó választás Gaiman-tól. A Nem semmit biztosan újra elő fogom venni és a Monstrum folytatásait is sorra kerítem, a másik 2 szerzőnél pedig szerencsére elég nagy a választék.
Ezek voltak idén [félbehagyottak]:
David Mitchell: Felhőatlasz (3)
Dragomán György: A fehér király (2.5)
Stephen King: A búra alatt (3)
Mark Russinovich: A nulladik nap (2)
Neil Gaiman: A temető könyve (4)
Donald James: Monstrum (3.5)
Audrey Niffenegger: A Highgate temető ikrei (2)
Patrick deWitt: Testvérlövészek (3)
Karen Thompson: Csodák kora (2)
Tóth Szabolcs: Nem semmi (4)
[Silvia Avallone: Acél (2)]
Kosztolányi Dezső: Béla, a buta (3.5)
Anne B. Ragde: Berlini nyárfák (3.5)
Anne B. Ragde: Remeterákok (3)
Anne B. Ragde: Pihenni zöldellő mezőkön (2)
John Scalzi: Vének háborúja (3-3.5)
John Scalzi: Szellemhadtest (3.5)
John Scalzi: Az utolsó gyarmat (2.5-3)
Ezek pedig a meseregények és ifjúságiak amiket Ádámnak olvastam fel:
Sarah Herzhoff: Dudu, Sárkányváros hőse (2.5-3)
Bátky András: Pipogya, a budapesti medve (3)
Geronimo Stilton: A tűzvörös rubin temploma (2.5)
Annie M.G.Schmidt: Titi a toronyház tetején (3)
Roddy Doyle: Kaland kaland hátán (3)
Erich Kästner: Az állatok konferenciája (2.5)
Berg Judit: Tavasz a Nádtengeren (3)
Geronimo Stilton: Az olimpia hőse (2.5)
Geronimo Stilton: A metró fantomja (2.5)
Lackfi János: Átváltozós mesék (4)
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön (2)
J.K.Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve (3)
Geronimo Stilton: Négy egér a Fekete dzsungelben (2)
Geronimo Stilton: Négy egér a vadnyugaton (2.5)
Anna Taube: Csodaszablya Lali és a varázstérkép (3)
Astrid Lindgren: Juharfalvi Emil (3.5)
Moly várólista: 105
Moly kívánságlista: 157
Moly értékelések: 253
Tuesday, December 31, 2013
Sunday, December 29, 2013
John Salzi: Az utolsó gyarmat
Több problémám is volt ezzel a regénnyel. Először is most valahogy sokkal nagyobbat akart meríteni Scalzi, amitől sok rész igencsak elnagyoltra sikerült. Nagyon túl van húzva benne az "azért tettük ezt, mert gondoltuk, hogy majd ő ezt gondolja, ő meg azt és ezért ezt meg azt fogják csinálni ami miatt a harmadik majd olyat tesz ami miatt a negyedik kivált az elsőből egy olyan reakciót ami hosszú évek alatt az egész világmindenséget befolyásolva elvezet valamihez amit mi szeretnénk" típusú előre elgondolt és kiprovokált cselekmények sora. Olyasmi mint a mostanában készülő filmek többsége: nem elég 1-2 csavar egy nagyon jó történettel, hanem 25-ször meg kell fordítani mindent és a végén kijelenteni, hogy az egészet pontosan előre eltervezte valaki. Ennek következtében meg is jelennek néha olyan segítségek a semmiből aminek semmi előtörténete nem volt és ami kettétöri az addig is hézagos logikát a cél elérésének érdekében.
Ezenkívűl az előző 2 kötettel szemben zavart, hogy a különböző űrlények nagyon emberiek lettek (rengeteg emberi tulajdonságuk mellett még az arcvonásukból és testtartásukból is olvasott a főhős), Perry állandóan frappáns és okos volt, és több logikai hiba is előfordult ami fölött most nem tudtam simán elsiklani (SPOILER pl Szilard miért örül, hogy visszakerül a földre? Ő nem különleges?)
Persze az is lehet, hogy semmivel nem gyengébb mint az első 2 csak ismét túl sokat olvastam egyben egy sorozatból és úgy jártam mint a Csodaidőkkel vagy a Enderrel ahol egyre kevésbé élveztem majd meguntam az egészet. Érdekel Zoe története, de talán szerencsésebb, ha most tartok előtte egy kis szünetet.
2.5-3/4
Ezenkívűl az előző 2 kötettel szemben zavart, hogy a különböző űrlények nagyon emberiek lettek (rengeteg emberi tulajdonságuk mellett még az arcvonásukból és testtartásukból is olvasott a főhős), Perry állandóan frappáns és okos volt, és több logikai hiba is előfordult ami fölött most nem tudtam simán elsiklani (SPOILER pl Szilard miért örül, hogy visszakerül a földre? Ő nem különleges?)
Persze az is lehet, hogy semmivel nem gyengébb mint az első 2 csak ismét túl sokat olvastam egyben egy sorozatból és úgy jártam mint a Csodaidőkkel vagy a Enderrel ahol egyre kevésbé élveztem majd meguntam az egészet. Érdekel Zoe története, de talán szerencsésebb, ha most tartok előtte egy kis szünetet.
2.5-3/4
Sunday, December 15, 2013
John Scalzi: Szellemhadtest
Ez is volt olyan jó mint az első rész. Most hogy belekezdtem a harmadikba rögtön szembeötlött, hogy ott visszatért az a viccelődés ami a Szellemhadtestből kimaradt, de talán jobb is volt nélküle. Örülök, hogy van még 2 kötet, remélhetőleg annyi időre még kitart a lendület. Azt pedig már most látom, hogy ezek a regények is azok közé kerülnek amik ugyan tetszenek, de nem leszek feltétlen rajongójuk olvasás közben, viszont az idő múlásával egyre jobbnak tűnnek ahogy visszaemlékszem rájuk.
3.5/4
3.5/4
Friday, December 6, 2013
Astrid Lindgren: Juharfalvi Emil
3 este alatt könnyedén befaltuk a 3 történetet és Ádám mellett én is élveztem. Jöhet a többi is meg valamikor majd a Pippi történetek is.
3.5/4
3.5/4
Anna Taube: Csodaszablya Lali és a varázstérkép
Egy kicsit színvonalasabb mint a Dudu második része (az első kimaradt). Ádám élvezte és nekem sem okozott szenvedést a történet bugyutasága.
3/4
3/4
Subscribe to:
Posts (Atom)